Prágai vár
(Régi királyi palota)
Prága
2022. április 15.
2022-ben a tavaszi szünetben Prágába utaztunk, akkor látogattuk meg a várat. A Régi királyi palota az egyik legrégebbi része annak az épületegyüttesnek, amit a Prágai várnak hívnak.
A palota a vár harmadik udvarának keleti oldalán áll, ez Prága legnagyobb és legjelentősebb világi gótikus építménye, eredete a 12. századra nyúlik vissza. Ezen a helyen álhatott korábban a cseh fejedelmek fából és vályogból készült vára, de ennek nem maradt nyoma. A legkorábbi feltárt épülettöredék az 1135 után épült palotából származik, ehhez 1185-ben hozzáépítették a Mindenszentek Kápolnáját. A 14. században, IV. Károly ideje alatt jelentős formát öltött, majd IV. Vencel alakított ki egy elegáns és kényelmes rezidenciát a királyi család számára. A huszita háborúkat követően hanyagolták, majd 1483-tól kezdve Ulászló átépíttette, (ekkor készült el az Ulászló terem), majd az 1541-es tűzvész után Habsburg Ferdinánd rekonstruálta az épületet. Később a palota elvesztette eredeti szerepét, egy ideig csak adminisztratív célokat szolgált. A 18. században a Mária Terézia által megbízott Nicola Pacassi egységesítette a homlokzat díszítéseit, így a Királyi palota szerves része lett az új, impozáns Habsburg épületegyüttesnek.
A palota legszebb terme a hatalmas Ulászló terem, amely 1492 és 1502 között épült, 62 méter hosszú, 16 méter széles és 13 méter magas, ezzel a korabeli Európa legnagyobb termének számított.
Három korábbi terem összevonásával alakították ki a két szintet magába foglaló reprezentatív termet, melynek északi és déli falán 5 méter magas ablakok gondoskodnak a megvilágításról. Az északi fal utolsó ablakán az 1493-as évszám olvasható, emiatt ezt tekintik a reneszánsz első, Itália határán kívüli megjelenésének. A termet megvilágító 5 hatalmas csillárból három eredeti, a 16. században, Nürnbergben készültek. A terem eredeti, 1335-ben készült bejáratát meghagyták, a terem falát a cseh és a magyar címer díszíti.
Használták trónteremként, gyűlésteremként, tartottak itt koronázásokat, bálokat, fogadásokat, de játszottak labdajátékokat, sőt még lovagi tornát is tartottak itt, ezért készült a lapos lépcsőfokokkal megépített Lovas lépcső, ahol a lovak is be tudtak jutni a terembe. A Habsburgok alatt innen nyílt a kancellária és a várbíróság, valamint több gyűlésterem is, ezért az ablakok alatt árusok, pénzváltók állították fel asztalaikat.
A másik fontos helyszín a palotában a Cseh kancellária reneszánsz terme, itt zajlott a második prágai defenesztráció 1618-ban, amikor protestáns nemesek egy csoportja három udvari hivatalnokot (két katolikus kormányzót és a titkárukat) kidobott a terem ablakán. Ezzel vette kezdetét a harmincéves háború.
A Régi királyi palota bejárata
Ulászló terem
Címerek a falon
Régi gyűlésterem
Habsburg uralkodók arcképei
Koronázási ékszerek
A második prágai defenesztráció helyszíne
Lefelé a Lovas lépcsőn
Forrás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése