Topkapi palota
Isztambul
2025. augusztus 9.
2025 nyarán jártunk Isztambulban, akkor látogattuk meg a Topkapi palotát.
A palota az Aranyszarv-öböl és a Márvány-tenger között fekszik, építésére II. Mehmed szultán adott utasítást. Az 1465-ben elkészült palota nevének jelentése "Ágyúkapu-palota". A több épületből álló épületegyüttes az oszmán építészet jegyében készült, négy udvar veszi körül. 1853-ban az udvar az újonnan épült, modern Dolmabahce palotába költözött át, a Topkapi palota pedig 1924 óta múzeumként működik, ahol porcelán- és üvegedények, oszmán kori öltözékek, fegyverek, miniatúrák, kalligrafikus iratok és ékszerek láthatóak.
Az első udvar (vagy Janicsárudvar) a Birodalmi Kapun keresztül érhető el. Itt található a régi pénzverde, az Hagia Eirene templom, az Archeológiai Múzeum, valamint számos szökőkút és virágoskert. A palotának ez a része még szabadon látogatható, sokan sétáltak itt a rózsakertek között, az Hagia Eirene mecsetet csak lefényképeztük, de úgy gondoltuk, majd később megnézzük belülről is. (Akkor még nem gondoltuk, hogy az egész napot a palotában töltjük, és mire kijövünk, a mecset már zárva lesz!)
A Harmadik udvar
A Boldogság Kapuja (Babüssaade) vezet a Harmadik udvarba, mely a palota szíve, egy gazdag kert, melyet a Szultáni Kamra (Has Oda) épületei vesznek körül, közöttük a kincstárral, a háremmel és III. Ahmed könyvtárával.
A kincstárban világszerte híres ékszerek találhatóak, közöttük a nevezetes Topkapı tőrrel. 1747-ben a szultán a perzsa Nadir sah számára készíttette a tőrt, de a sahot meggyilkolták, még mielőtt átlépte volna a birodalom határát, ezért a szultán visszatartotta a tőrt. A tőr markolatát három hatalmas smaragd díszíti, a hüvelyt pedig gyémántokkal rakták ki. Ez a tőr szerepel a híres Topkapı című filmben.
A hárem épületében lakott a szultán anyja, a válide szultána; valamint itt éltek a szultán feleségei és ágyasai, családtagjai és gyermekei; valamint ezek szolgái. A hárem épületében körülbelül 300 szoba van, mely 500 főnek adott otthont, beleértve a háremben szolgáló kasztrált férfiakat, az eunuchokat is. A hárem szobáinak nagy részét a híres építész, Szinán tervezte.
A Szent Palást Pavilonjában találjuk Mohamed köpenyét, kardját, egyik fogát és más ereklyéket. Még a szultán és családja is csak egy évben egyszer, Ramadán tizenötödik napján léphetett be ide. Ma viszont bárki megtekinteti az ereklyéket, és nagyon sok muzulmán látogat ide zarándokként.
A Negyedik udvar
A Negyedik udvar a szultán magánkertjeként funkcionált, ahol számos pavilont, kerti házat (köşk), teraszt és virágoskerteket találunk.
1639-ben IV. Murád építtette a Bagdad pavilont, a város bevételének ünnepléseként.
Itt található még az a pavilon is, ahol fiatal fiúk körülmetélését végezték.
További jellegzetességek
Nevezetes még az Igazság Bástyája és a Trónterem, ahol a szultán fogadta a vendégeket.
A Második udvar
A konyha épületei közötti utca
A tanácsterem melletti helyiségben órakiállítás volt.
Ezután következett a palota egyik legfontosabb helyisége a Hárem. A hárem arab szó, amely szent vagy tiltott helyet jelent. A hárem épületében lakott a szultán anyja, a válide szultána, valamint itt éltek a szultán feleségei és ágyasai, családtagjai és gyermekei, valamint ezek szolgái. A hárem épületében körülbelül 300 szoba van, mely 500 főnek adott otthont, beleértve a háremben szolgáló kasztrált férfiakat, az eunuchokat is. A hárem szobáinak nagy részét a híres építész, Sinan tervezte.
Miután elhagytuk a hárem területét,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése