Mafra

Királyi Palota

Mafra

2025. július 25.

2025 nyarán jártam Portugáliában, akkor néztem meg a Mafra-palotát.

A 18. századi Mafra-palota (Palácio Nacional de Mafra) épületegyüttese Lisszabon városközpontjától 28 km-rel északra, az agglomeráció peremén áll. Négy fő része a palota, a kolostor, a könyvtár és a székesegyház. Az alapvetően barokk stílusú építményen az olasz neoklasszikus hatás is kimutatható.

Története

Nagylelkű János portugál király megfogadta, hogy kolostort építtet, ha felesége, Ausztriai Mária életképes fiúgyermeknek ad életet. Első fia, Péter (1712–1714) még csecsemőkorában meghalt, az 1714-ben született József azonban életerős kisgyermeknek bizonyult, ezért a király parancsára 1707-ben elkezdték Johann Friedrich Ludwig (Frederico Ludovici) grandiózus terveinek (880 szoba és 300 cella, 4500 ajtó, illetve ablak, 154 lépcső, 29 belső udvar) megépítését. Az épületegyüttes fő homlokzata 200 m hosszú; középső része a bazilika, két szárnya a palota, illetve a kolostor. Az építkezést 1730-ban fejezték be, és ez a palota lett a portugál királyok nyári rezidenciája: az udvar a vadászidényre költözött ide.

A márványt Pêro Pinheiróból és Sintrából hozták (ez utóbbi, jellegzetes fajtát lioznak nevezik), a nemesfákat Brazíliából. A szobrok és egyéb díszítő elemek többsége francia, belga, olasz, illetve holland munka.

A szent Antalnak szentelt kolostor építésének történetét a 18. század első harmadának valóságos történelmi környezetébe helyezve, valós történelmi események és alakok leírásával mutatja be José Saramago: A kolostor regénye c. művében (1982; magyarul: Európa, 2007).

2012-ben a Mafra-palota elnyerte az Európa Kulturális Öröksége (Europa Nostra Awards) díjat.[1]

A Lisszabontól 30 kilométerre északnyugatra található Mafra épületegyüttest V. János portugál uralkodó parancsára kezdték építeni 1711-ben, mint kézzelfogható bizonyítékot az uralkodó elképzeléséről a monarchiával kapcsolatban. A hatalmas négyszögletes épület fő részei a király és királyné palotája, a királyi kápolna ami egy római barokk bazilika formáját követi, egy ferences kolostor és egy 36 000 kötetet tartalmazó díszes könyvtár. Az épületegyüttest egy geometrikus elrendezésű kert egészíti ki, valamint a királyi vadászpark a Tapada. A Mafra-palota V. János egyik legjelentősebb építészeti vállalkozása, ami a Portugál Királyság erejét és lehetőségeit jelképezi. Az építkezés során római és itáliai barokk építészeti és díszítési formákat vettek alapul, így az elkészült palota gyakorlatilag az itáliai barokk művészet egyik jelentős alkotásává vált.

Forrás: Mafra-palota – Wikipédia