Prága

 Prágai vár

(Régi királyi palota)

Prága

2022. április 15.

2022-ben a tavaszi szünetben Prágába utaztunk, akkor látogattuk meg a várat. A Régi királyi palota az egyik legrégebbi része annak az épületegyüttesnek, amit a Prágai várnak hívnak. 

A palota a vár harmadik udvarának keleti oldalán áll, ez Prága legnagyobb és legjelentősebb világi gótikus építménye, eredete a 12. századra nyúlik vissza. Ezen a helyen álhatott korábban a cseh fejedelmek fából és vályogból készült vára, de ennek nem maradt nyoma. A legkorábbi feltárt épülettöredék az 1135 után épült palotából származik, ehhez 1185-ben hozzáépítették a Mindenszentek Kápolnáját. A 14. században, IV. Károly ideje alatt jelentős formát öltött, majd IV. Vencel alakított ki egy elegáns és kényelmes rezidenciát a királyi család számára. A huszita háborúkat követően hanyagolták, majd 1483-tól kezdve Ulászló átépíttette, (ekkor készült el az Ulászló terem), majd az 1541-es tűzvész után Habsburg Ferdinánd rekonstruálta az épületet. Később a palota elvesztette eredeti szerepét, egy ideig csak adminisztratív célokat szolgált. A 18. században a Mária Terézia által megbízott Nicola Pacassi egységesítette a homlokzat díszítéseit, így a Királyi palota szerves része lett az új, impozáns Habsburg épületegyüttesnek.

A palota legszebb terme a hatalmas Ulászló terem, amely 1492 és 1502 között épült, 62 méter hosszú, 16 méter széles és 13 méter magas, ezzel a korabeli Európa legnagyobb termének számított.  

Három korábbi terem összevonásával alakították ki a két szintet magába foglaló reprezentatív termet, melynek északi és déli falán 5 méter magas ablakok gondoskodnak a megvilágításról. Az északi fal utolsó ablakán az 1493-as évszám olvasható,  emiatt ezt tekintik a reneszánsz első, Itália határán kívüli megjelenésének. A termet megvilágító 5 hatalmas csillárból három eredeti, a 16. században, Nürnbergben készültek. A terem eredeti, 1335-ben készült bejáratát meghagyták, a terem falát a cseh és a magyar címer díszíti.

Használták trónteremként, gyűlésteremként, tartottak itt koronázásokat, bálokat, fogadásokat, de játszottak labdajátékokat, sőt még lovagi tornát is tartottak itt, ezért készült a lapos lépcsőfokokkal megépített Lovas lépcső, ahol a lovak is be tudtak jutni a terembe. A Habsburgok alatt innen nyílt a kancellária és a várbíróság, valamint több gyűlésterem is, ezért az ablakok alatt árusok, pénzváltók állították fel asztalaikat. 

A másik fontos helyszín a palotában a Cseh kancellária reneszánsz terme, itt zajlott a második prágai defenesztráció 1618-ban, amikor protestáns nemesek egy csoportja három udvari hivatalnokot (két katolikus kormányzót és a titkárukat) kidobott a terem ablakán. Ezzel vette kezdetét a harmincéves háború.

A Régi királyi palota bejárata

Ulászló terem

Címerek a falon

Régi gyűlésterem

Habsburg uralkodók arcképei

Koronázási ékszerek

A második prágai defenesztráció helyszíne

Lefelé a Lovas lépcsőn

Forrás:

Prágai vár – Wikipédia (wikipedia.org)

Régi királyi palota (Prága) – Wikipédia (wikipedia.org)

Split

 Diocletianus palotája

Split

2023. augusztus 9.

Diocletianus császár a Split melletti Salona városában született, és 305-ben költözött be a tengerparton felépített palotájába, ami óriási méreteivel (215x180m) és néhol 28 méter magas (!) falaival inkább egy katonai táborhoz hasonlított, mint egy palotához. A négyszögletes alaprajzú palotának mind a négy oldalának közepén volt egy-egy kapuja, ezeket két, egymásra merőleges út kötötte össze, amelyek középen, az Oszlopcsarnoknál találkoztak. Az építményt három oldalról tornyok védték, a negyedik, tengerre néző oldalon pedig egy boltíves loggia volt, amelyet mára már teljesen beépítettek. A császár halála után a Salona-ból elmenekülő emberek itt találtak menedéket, és a palota köré egy város épült. 

Először a tengerre néző Bronzkapun léptünk be a palota területére. A kapu maga alig látható, csak egy sötét nyílás a palota falához épített lakóházak között. A kapun belépve egy sötét, boltíves alagsorban találjuk magunkat, ez régen is pince és raktár volt, most rengeteg szuvenírárust találunk itt. Ahogy keresztülvágtunk az árusok és turisták során, megláttuk szemben a kijáratot. Egy lépcső vezetett fel a palota központjába, az Oszlopcsarnokba.

Középen a Bronzkapu

Bronzkapu

Boltívek az alagsorban

Középen a kijárat az Oszlopcsarnok felé

Ahogy kiértünk a fényre, döbbenetes volt a látvány, kellett egy kis idő, amíg felfogtuk, mit is látunk. Az Oszlopcsarnok egy épületekkel körülvett nyitott tér, három oldalról korinthoszi oszlopok határolják, a negyedik oldalán (ahonnan érkeztünk) pedig egy óriási timpanon díszíti. Innen vezetett egy átjáró a császár magánlakosztályába. Érdekes, hogy ez a nagy tér eredetileg is nyitott volt, és ez volt a császár fogadóhelyisége, itt fogadta a vendégeit, vagyis reprezentációs szerepe volt. 

Oszlopcsarnok

A harangtoronyba és a székesegyházba vezető átjáró

Turisták tömege

Szfinx

A timpanon a déli oldalon

Az oszlopcsarnok keleti oldalán, a harangtorony alatt átkelve érünk a Szent Dujmo (vagy Szent Duje) székesegyház bejáratához. Kombinált jegyet vettünk, amivel a katedrális mellett a kriptát és a keresztelőkápolnát is meg tudtuk nézni. Először a katedrálist és az épület alatt található kriptát néztük meg. (Részletek és több kép a katedrálisról és a kriptáról itt.)

Bejárat

Templombelső

A székesegyház teraszán

Lejárat a kriptába

A kriptához vezető folyosó

Kripta

Ezután visszamentünk az Oszlopcsarnokba. A székesegyház bejáratával szemben egy kávézó áll, a Luxor nevet viseli, ami az Oszlopcsarnokban látható szfinxre utal. (Egykor két szfinx őrizte a császár mauzóleumát, de amikor azt templommá építették át, a másikat eltávolították.) 

 

Luxor kávézó 

Egy szűk sikátoron keresztül értünk el a Szent János keresztelőkápolnához. Az épületet eredetileg a 6. században emelték, ez volt Jupiter temploma. A kora középkorban alakították át keresztelőkápolnává, itt látható Ravennai János püspök szarkofágja, Ivan Mestrovic Szent János szobra és egy gyönyörű keresztelőmedence a helyiség közepén.

Szent János keresztelőkápolna

A kápolna bejárata

Szent János szobra

Kazettás mennyezet

A keresztelőmedence oldala

Keresztelőmedence

Ezután visszamentünk az Oszlopcsarnokhoz és elindultunk kelet felé, néhány perc múlva elértük a palota keleti falán nyíló Ezüstkaput. Itt elhagytuk a palotát, megnéztük a piacot és elmentünk a közeli buszállomásra.

Harangtorony

A székesegyház keletről

A palota fala

Római mozaikok

Az Ezüstkapu

Ezután visszasétáltunk a palotához, az Ezüstkapun keresztül újra beléptünk a palota területére. Visszamentünk az Oszlopcsarnokhoz, majd észak felé fordultunk, és megkerestük a palota tulajdonképpeni főbejáratát, az Aranykaput. Ez volt a legimpozánsabb bejárat, (Salona felé nézett), kis tornyok, félköríves boltívek és szobrok díszítik. A kapun túl, a Strossmayer-parkban áll Ivan Mestrovic 8 méter magas szobra, amely a horvát történelemben fontos szerepet játszó Ninski bíborost ábrázolja.

A palota keleti fala

Timi az Ezüstkapu előtt

A Szent Dujmo székesegyház

Aranykapu (a palota felől)

Aranykapu (kívülről)

A palota északi fala

A Strossmayer-park

Ninski bíboros szobra

Aranykapu

Ezután visszamentünk az Oszlopcsarnokba és elindultunk nyugatra, a Vaskapu felé. Itt ma már jártunk egyszer, de akkor még nem mentünk át alatt. Érdekes, hogy a kapu elé egy házat építettek, amely eltakarja a kapu egy részét. A vaskapu vezet át az úgynevezett Velencei városrészbe, vagyis a Népek terére, amelyet korábban már felfedeztünk.

Oszlopcsarnok

Harangtorony

Vaskapu

Vaskapu és Óratorony